Az osztály tematikai egységének alapját az antik és humanista irodalom nagyfokú tartalmi és stílusbeli hasonlósága, valamint kutatási módszertanuk közel azonos eszköztára képezi. Az osztály munkatársainak feladata részint az antik görög és latin műveltség nyelvi eszközökkel történő kutatása, részint a nemzetközi tekintetben is kiemelkedő magyar humanizmuskutatás örökségének feltárása, korszerű formában való nyilvántartása, a magyar humanizmussal kapcsolatos ismeretek gondozása, repertorizálása és filológiai eszközökkel történő bővítése. Az osztály munkatársai forrásnyelvi kompetencia alapján, hagyományos (filológiai) és modern módszerek alkalmazásával tárják fel a kutatás tárgyát, folyamatosan bővítik az antikvitásról és a humanizmusról kialakított ismeretanyagot, továbbá gondoskodnak az antik és humanista szerzők korszerű fordításban történő széles körű megismertetéséről, valamint a fordításirodalom karbantartásáról és repertorizálásáról.

A kutatás tárgya a klasszikus ókor írásos hagyatékának feltárása, interpretálása és hozzáférhetővé tétele. Szintén kutatási területéhez tartozik az antik örökség utóéletének kérdése bármely korban, amelyhez a recepció kötődik. Ennek megfelelően a kutatott témák szerteágazóak. A tematikus súlypontok az antik filozófia és annak határvidékeitől a regényes történetíráson át a görög és latin költészetig, annak antik értelmezéstörténetéig (görög és latin scholionirodalom) és a humanista költészetig ível.

Az osztály munkatársainak kutatási célja:

A klasszikus antik (görög-latin) irodalom sajátossága, hogy azok a művek, melyek vitathatatlanul az európai kultúra részét képezik, többszörös újraértelmezési folyamaton mentek keresztül. Az antik irodalom reprezentatív műfajaival foglalkozva (görög és latin irodalom, scholion- és kommentárhagyomány, filozófia) mindenekelőtt arra vagyunk kíváncsiak, hogy milyen színtereken ragadhatók meg az értelmezéstörténet fordulópontjai. Ezek alaposabb megértése elvezethet az antik irodalom értelmezéstörténetének árnyaltabb olvasatához.

Válogatott publikációk:

Adorjáni Zsolt: Poesie, Wissenschaft und Macht. Einführung in die alexandrinische Dichtung. Heidelberg: Universitätsverlag Winter (2024).

Adorjáni Zsolt: Kallimachos’ Ektheosis Arsinoes in der Tradition griechischer Herrscherenkomiastik. Einleitung, Text und Kommentar. Berlin: De Gruyter (2024).

Guba Ágoston: Problems of the lower soul in Plotinus: Defining its powers and its origin. ACTA ANTIQUA ACADEMIAE SCIENTIARUM HUNGARICAE 64 (2024) 3‒25.

Guba Ágoston: Desire in Ennead IV. 3–4. ELPIS: FILOZÓFIATUDOMÁNYI FOLYÓIRAT 11 (2018) 97-110.

Hamvas Endre: Hermész Triszmegisztosz titkos arcai. Budapest: Szenzár Kiadó (2023).

Hamvas Endre: „Az életbe és fénybe távozom”: a lélek isteni eredetének hermetikus tanítása. MAGYAR FILOZÓFIAI SZEMLE 67 (2023) 38‒57.

Hamvas Endre: Hermész Triszmegisztosz, Corpus Hermeticum. Budapest: Helikon Kiadó (2022).

Munding Márta: "Gyötrelem a szemnek látni ezeket a perzsa nőket" : Alexandros és az előkelő barbár asszonyok Curtius Rufus történeti munkájában. Budapest: Typotex Kiadó (2023).

Munding Márta: Egy kódex sajátos életútja: a Metzi Epitomé szövegkiadásainak fontossága az Alexandros-kutatásban. In: Boros, István (szerk.) Fideliter servanda : II. Scriptorium konferencia, Pannonhalma, 2018. május 7-8. Budapest: Szent István Társulat (2020), 197‒225.

Simon L. Zoltán: Zur Rezeption Claudians:Das Wunderreich der Venus: (Epithalamium de nuptiis Honori Augusti 47–98). ACTA CLASSICA UNIVERSITATIS SCIENTIARUM DEBRECENIENSIS 60 (2024) 165‒177.

Simon L. Zoltán: Adalékok Janus Pannonius De stella aestivo meridie visa című elégiájának értelmezéséhez. ANTIK TANULMÁNYOK 65 (2021) 235‒247.

Takács László: Takács, László (szerk.): Szenvedéstörténetek és vértanúakták. Budapest: Szent István Társulat (2023).

Takács László: Szent Colombanus élete, Szent Columbanus művei. Budapest: Szent István Társulat (2024).

Takács László: Szentek szigete: Középkori ír szentéletrajzok (1‒2 kötet). Budapest: Szent István Társulat (2024).

Pfeiffer János; Varga Tibor László; Tuhári Attila (szerk.): A veszprémi székesegyház és káptalan egyházlátogatási jegyzőkönyvei 1739–1948. Veszprém: Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár (2024).

Tuhári Attila (ed.): Az úgynevezett Révay-formuláskönyv. Budapest: Magyar Nemzeti Levéltár (2024).

 
Az osztály feladata a középkori magyar művelődés megismerése szempontjából fontos, görög és nagyobb részben latin nyelven íródott forrásanyag filológiai eszközök igénybevételével történő gondozása, repertóriumban való nyilvántartása, valamint korszerű szövegkiadások létrehozása; a fordításirodalom gyarapítása révén a forrásanyag ismeretének és hozzáférhetőségének biztosítása. Az osztály tervmunkája a Repertorium fontium historiae Hungaricae folyamatos karbantartása mellett az elbeszélő források megújuló korpuszának gondozása. Az osztály munkatársainak feladata továbbá a külföldi őrzőintézményekben található magyar történeti vonatkozású, döntően latin vagy neolatin nyelvű forrásanyag feltárása, feldolgozása és korszerű formában történő hozzáférhetővé tétele. A hungarikakutatás tudománytörténetének feltárásával és repertorizálásával, továbbá helyszíni kutatással és adminisztratív feladatok ellátásával hozzájárul az Antikvitás és Humanizmus osztály feladatvégzéséhez.
 
Az antikvitás hatása köztudottan nem áll meg az ókor határainál, hanem messzire sugárzik a középkoron át az újkorig. Az Intézet ezen osztályának kutatási koncepciója ezt a területet vizsgálja két különböző vonatkozásban: a középkori történeti forrásokat (repertorizálás) és a vatikáni magyar vonatkozású egyháztörténeti dokumentumokat. A Repertorium Fontium a középkori magyarországi latin forrásanyag digitális feldolgozására vállalkozott. A Hungarica irányvonal a Vatikáni Apostoli Levéltár magyar vonatkozású anyagait teszi közzé, amelynek köszönhetően egy páratlan történeti jelentőségű anyag válik közkinccsé.
 

Válogatott publikációk:

Horváth Terézia: Kollányi Ferenc és Róma (1893). In: Tusor Péter; Kanász Viktor (szerk.): Fraknói Emlékkönyv: Fraknói Vilmos (1843–1924) püspök, történész, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárának emlékezete. Halálának 100. évfordulóján. Budapest ‒ Roma: Gondolat Kiadói Kör Kft, Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport (2024) 575‒589.

Horváth Terézia: A vasvári társaskáptalan alapításának körülményei. In: Kovács Enikő; Rudolf Veronika; Szokola László; Veszprémy Márton (szerk.): Micae Mediaevales IX: Fiatal történészek dolgozatai a középkori Magyarországról és Európáról. Budapest: ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola (2020) 15‒26.

Somogyi Szilvia: Nagyszombat hajnalán: Partikuláris zsinati tevékenység nyomai, előkészületei és megközelítései a Magyar Királyságban Mohács után. EGYHÁZTÖRTÉNETI SZEMLE 25 (2024) 19‒56.

Somogyi Szilvia: Das spätmittelalterliche Synodalbuch der Diöze von Gran. ANNALES HISTORIAE CONCILIORUM / JOURNAL FOR THE HISTORY OF COUNCILS 50 (2020) 395‒416.

Bácsatyai Dániel; Mayer Gyula; Rácz György; Szovák Kornél (szerk.): Andreae II Regis Hungariae Decretum Anni I222 Bulla Aurea Roboratum: The Golden Bull of King Andrew II of Hungary: Critical Text and Studies. Piliscsaba; Budapest: Makovecz Campus Alapítvány (MCA) Collegium Professorum Hungarorum, HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Moravcsik Gyula Intézet, Magyar Nemzeti Levéltár (2024).

Szovák Kornél; Mayer Gyula (ed.): Liber ruber: Chartularium monasterii Sancti Martini de Sacro Monte Pannoniae. Piliscsaba: Makovecz Campus Alapítvány (MCA) Collegium Professorum Hungarorum (2024).

Szovák Kornél; Takács Imre (szerk.): Uros apát és műve: egy tevékeny élet Szent Márton szolgálatában. Pannonhalma: Pannonhalmi Főapátság (2024).

Mayer Gyula; Szovák Kornél; Rácz, György; Kovács Viktória (szerk.): Andreae II regis Hungariae decretum anni 1222 bulla aurea roboratum: Tanulmányok az Aranybulla kibocsátásának 800. évfordulójára Budapest: Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Moravcsik Gyula Intézet, Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, Magyar Nemzeti Levéltár (2022).

Erdő Péter; Szovák Kornél; Tusor Péter (edd.): Formularium Ecclesiae Strigoniensis. Budapest: Gondolat Kiadó, Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport (2020).

Nagy Katalin; Tusor Péter; Tóth Krisztina (szerk.): L’Archivio della Nunziatura Apostolica in Ungheria (1920-1939). Budapest ‒ Citta del Vaticano: Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport, Archivio Apostolico Vaticano, HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Moravcsik Gyula Intézet (2024).

Tusor Péter: Fraknói, Haynald, Ipolyi és a Monumenta Vaticana [Hungariae]: Egy historiográfiai diskurzus (2004–2024) tanulságai. Budapest: Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport, Gondolat Kiadói Kör Kft (2024).

Tusor Péter: Vilmos Fraknói's Heritage in Rome: The Hungarian Historical Research in the Vatican. Viterbo: Sette Citta, Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport (2024).

Tusor Péter (ed.): Libro delle ordinazioni del Pontificio Collegio Germanico-Ungarico: Ordinazioni degli Alunni dai Paesi della Sacra Corona d’Ungheria (1599–1713). Budapest ‒ Roma: Gondolat Kiadó, Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport, HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Moravcsik Gyula Intézet (2024).

Tusor Péter: Hungarian historical research in the Vatican: From the Beginning until Now. Budapest ‒ Rome: Gondolat Kiadó, Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport (2022).

Tusor Péter: Microbiographical Studies of Archbishops of Esztergom from the 17th Century: (Imre Lósy, György Lippay, György Szelepchény). Budapest ‒ Roma, Olaszország: Gondolat Kiadó (2022).

Tusor Péter: Lósy, Lippay, Szelepchény: Három mikrobiográfia a kora újkorból : (Vatikáni kivizsgálási jegyzõkönyvek közlésével, 1625–1666). Budapest ‒ Roma: Gondolat Kiadó (2022).

Tusor Péter: Monumenta és Collectanea: Magyar történeti kutatások a Vatikánban (1881–2021). Budapest ‒ Roma: Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport, Gondolat Kiadó (2022).

Tusor Péter; Kanász Viktor (szerk.): Magyarország és a római Szentszék III (Exquisitae lucubrationes Cornelio Szovák amicabiliter dicatae) Budapest; Roma: Gondolat Kiadó (2022).