2024. május 23-25. között tartották meg a PPKE rendezésében a XV. Magyar Ókortudományi Konferenciát. Erről Takács László kollégánk beszámolóját olvashatják, ami után a Moravcsik Gyula Intézet munkatársainak előadásait veszi számba -csak felsorolásszerűen- Adorjáni Zsolt.
Véget ért a XV. Magyar Ókortudományi Konferencia
Május 23-a és 25-e közt került megrendezésre az Ókortudományi Társaság kétévente ismétlődő vándorkonferenciája, a XV. Magyar Ókortudományi Konferencia (MÓK). 2002 és 2012 után immár harmadik alkalommal volt a PPKE BTK házigazdája ennek a nagyszabású tudományos tanácskozásnak, amelynek karunk mellett felváltva ad otthont az ELTE, valamint a Debreceni Egyetem, illetve a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem, s amelyet ezen intézmények ókortudományi intézetei vagy tanszékei szerveznek. A PPKE BTK Klasszika-filológia Tanszék által szervezett, Esztergomban, a Iohanneumban tartott és a Prímási Levéltár által is támogatott konferenciát Ft. Dr. Kuminetz Géza, a PPKE rektora köszöntötte, aki az ókortudományi kutatások fontosságát hangsúlyozta. Őt követően Dr. Karsai György, az Ókortudományi Társaság elnöke üdvözölte, majd nyitotta meg a konferenciát megköszönve a kar és az egyetem vezetőinek támogatását. Ezután Dr. Birher Nándor, a BTK dékánja köszöntötte a konferencia résztvevőit, aki elismeréssel szólt a karon folyó ókortudományi kutatásokról és hangsúlyozta fontosságukat, s kifejezte a karon folyó klasszikus nyelvek és kultúrák oktatása fenntartása iránti szándékát. Ezután a szervezők nevében Dr. Takács László, a Klasszika-filológia Tanszék vezetője szólt a jelenlévőkhöz, majd Dr. Maróth Miklós akadémikus tartotta meg az ókortudomány aktuális kihívásait is érintő plenáris előadását. Ezt követően Pataki Elvira, a Klasszika-filológia tanszék docense beszélt a konferenciához kapcsolódó két kiállítás festményeiről: a díszteremben Liszi Jánosnak, a herendi porcelánmanufaktúra tervező grafikusának az ókort sokszor és sokféleképpen megidéző festményeit lehetett megtekinteni (a képek egészen a Múzeumok éjszakájáig láthatók a Iohanneumban), a büfének is helyt adó teremben pedig Nemeskéri Dorinának, a PPKE BTK hallgatójának görög mitológiából és történelemből inspirálódott képeit lehetett megtekinteni. Az ebédszünet után párhuzamosan négy szekcióban kezdődtek meg az ókortudomány egészét átfogó módon reprezentáló előadások: a három nap alatt százharmincnál is több egyiptológiai, hebraisztikai, ókortörténeti, klasszika-filológiai, művelődéstörténeti, befogadástörténeti etc. előadás hangzott el. A konferenciához kapcsolódóan igazi kulturális csemegében volt része a hallgatóságnak: a Bali János tanár úr vezette kari kórus előadta Peri Euridice című, Medici Mária menyegzőjére készült operájának rövidített változatát. A hallgatók és a karvezető áldozatos munkájának eredményeként az előadás elsöprő, hatalmas sikert aratott. Szombaton délután a konferencia végéig kitartók Hegedűs András igazgató szakszerű vezetésével tekinthették meg a Prímási Levéltár néhány igazi kincsét.
Takács László
Szovák Kornél igazgató a középkori tematikájú szekció elnöki tisztségét látta el (a szekciónak az illusztris Prímási Levéltár adott helyet)
Előadók a MÓK XV-ön ABC-sorrendben:
Adorjáni Zsolt: Kontrafaktualitás Pindarosnál
Guba Ágoston: Az érzékelés feltételei Plótinosnál
Hamvas Endre: Nekromancia, füstölők és toxikus keverékek a Picatrixban – elmélet és gyakorlat kérdése egy mágikus szövegben
Munding Márta: Miben hasonlít Alexandros Semiramisra, avagy hogyan jelenik meg a legendás uralkodónő az Alexandros-történetírásban?
Tuhári Attila: Inkongruens elemek Juvenalis 3. szatírájában
