Mivel a kétévente megtartott összejövetel jelen alkalma egyben jubileumi találkozó is volt, ezért a prezentációk mellett fontos szerepet játszottak a plenáris előadások, illetve nyilvános kerekasztal beszélgetések is, amelyek egy része a terminológiai kérdések tisztázására irányult. Ilyen beszélgetés volt például a téma két ismert kutatójának – Wouter Hanegraaffnak és Egils Aspremnek – a nyugati ezotericizmus fogalmának értelmezését segítő diskurzusa (Esotericism in Western Culture). Henrik Bogdan pedig az ESSWE történetét tekintette át (The European Society for the Study of Western Esotericism — The First 20 Years). A racionalitás (és irracionalitás) tematikája mellett a konferencián fontos szerepet játszottak a terminológiai kérdések is. Mivel a téma rendszeres kutatása csak néhány évtizede vált a tudományos vizsgálódások tárgyává, fontos a széles körben használt, de csak kevésbé rögzült kategóriák (ilyen maga az ezotericizmus, illetve a nyugati ezotericizmus kategóriája) áttekintése és esetleges felülbírálata.
A konferencia péthuzamos szekciókban zajlott, amelyek során az előadók áttekintették a nyugati ezoterikus tradíciók áramlatait az ókortól egészen napjainkig, nemcsak a vonatkozó szövegek, hanem például a vizuális művészetek területét is érintve. Hamvas Endre Ádám, intézetünk tudományos főmunkatársa előadásában főleg a Corpus Hermeticum első dialógusát és a latin Asclepiust vizsgálta, rámutatva, hogy párhuzam vonható a kozmológiai folyamat során az anyagi világban megmaradó irracionális elem és az emberi lélekben lévő irracionalitás között (From Gloomy Matter to Divine Light. Rational and Irrational in Corpus Hermeticum). Az előadás – amely egy szövegrész filológiai problémájának vizsgálatából indult ki – legfőbb kérdése az volt, hogy vajon helyes-e az az olvasat, miszerint az irracionalitás valóban újra és újra maga alá gyűri a racionalitást, úgy a világban, mint az emberben.
