2021. április 30-án régészeti feltárás és műemléki falkutatás indult a tihanyi apátság Királykriptájában. A Tihanyi Királykripta multidiszciplináris kutatása c. projekt az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) kezdeményezésére és annak pénzügyi támogatásával jött létre. A projekt keretében az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (ELKH BTK) koordinálásával, más intézmények bevonása mellett hitelesítő ásatást és falkutatást végeznek a szakemberek.
A Tihanyi Királykripta. Fotó: Mudrák Attila
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont 2020. novemberében sikeres pályázat után – egyeztetve a Tihanyi Bencés Apátság elöljáróival – támogatást nyert a Tihanyi Királykripta kutatására. A projekt vezetője Szovák Kornél professzor, az ELKH Tudományos Tanácsa Bölcsészet- és Társadalomtudományi Szakkollégiumának tagja, az ELKH BTK Moravcsik Gyula Intézetének igazgatója.
A projekt szakmai munkáját a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója által felkért tanácsadó testület segíti. A 9 főből álló szakmai tanácsadó testület április 13-án megtartotta alakuló ülését, amelyen a tanácsadó restület elnökének Balogh Balázst, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatóját, tiszteletbeli elnökének Mihályi Jeromost, a bencés apátság elöljáróját választotta meg. A testület további felkért tagjai:
- Benkő Elek az MTA levelező tagja, intézetigazgató, BTK Régészeti Intézet
- Borhy László az MTA rendes tagja, egyetemi tanár, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora
- Buzás Gergely múzeumigazgató, Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeuma
- Péterváry-Szanyi Brigitta múzeumigazgató, Laczkó Dezső Múzeum Veszprém
- Takács Imre egyetemi tanár, intézetigazgató, ELTE BTK Művészettörténeti Intézet
- Takács Miklós egyetemi tanár, PPKE Régészettudományi Intézet – BTK Régészeti Intézet
- Vida Tivadar tszv. egyetemi tanár, intézetigazgató, ELTE BTK Régészettudományi Intézet – BTK Régészeti Intézet
A Tihanyi Királykripta napfelkeltekor. Fotó: Korzenszky Richárd
A projekt legfontosabb célkitűzése a tihanyi bencés apátság I. András temetkezési helyeként számon tartott altemplomi részének hitelesítő régészeti kutatása. A „Tihanyi altemplomként” ismert Királykriptában az 1953-ban, továbbá az 1990-es években végzett részleges régészeti és műemléki kutatások több fontos kérdést is megválaszolatlanul hagytak a 11. századi épülettel és az alapítók sírjaival kapcsolatban: a középkori templom formája, a Királykripta és a középkori templom építészeti viszonya, a kripta boltozatának eredetisége, illetve esetleges későbbi módosításai egyelőre éppúgy eldöntetlen kérdések, mint az ide temetkező I. András király és Dávid herceg sírhelye, és a kriptában korábban feltárt további sírok keltezése és értelmezése. Nem tisztázott, hogy az 1953-ban a tér közepén elhelyezett sírkő alá visszatemetett emberi maradványok a kripta temetkezéseinek melyik fázisát reprezentálják: erre a kérdésre szénizotópos datálási módszerrel próbálnak választ adni a kutatók.
Az ásatási munkálatok május elején indulnak Takács Ágoston régész vezetésével. A régészeti munkákkal részben párhuzamosan műemléki falkutatást is végez Simon Anna művészettörténész, műemléki szakértő.
A Tihanyi Királykripta imádság előtt. Fotó: Pazirik Kft.
A kutatás a Tihanyi Bencés Apátság teljes támogatásával és aktív együttműködésével valósul meg. A régészeti munkákat egy hónapos időtartamra tervezik a szakemberek, a végső helyreállítás és annak tervezése előreláthatólag ennél jóval több időt vesz majd igénybe. A projekt támogatási szerződése 2021. november végéig szól, kedvező esetben további kutatási irányok támogatására is sor kerülhet a következő néhány évben.
A régészeti feltárás folyamatáról, a kutatás előrehaladásáról a kutatók minden hét péntekén terveznek hírt adni, amit kisfilm formájában a Tihanyi Bencés Apátság YouTube-csatornáján, valamint az ELKH és a BTK honlapján követhetnek az érdeklődők.
A sajtó munkatársainak először június elején, a régészeti feltárási munkák végeztével lesz lehetősége a helyszín bejárására a feltárást végző szakemberek vezetésével. A feltárt Királykripta az ásatások befejeztével – az apátsági múzeum látogatásának részeként – mindenki számára megtekinthető lesz.
A Tihanyi Királykriptáról és eddigi használatáról
Árpád-házi I. András (1046–1060) negyedik magyar király a Tihanyi-félsziget kiemelkedő pontján alapította meg 1055-ben a Szűz Máriáról és Szent Ányos püspökről elnevezett bencés apátságot, hogy a templom keleti oldalához kapcsolódó királyi kriptája önmaga és családja temetkezési helyéül szolgáljon. 1060-ban itt helyezték örök nyugalomra az uralkodót, majd később a fiát, Dávid herceget is. A középkori templomot a 18. század elején lebontották. A korábbi építőanyagok felhasználásával 1719 és 1754 között épült fel a ma látható, kéttornyú barokk templom. A szentélyt a 11. századból épségben megmaradt királyi kripta fölé építették.
A Tihanyi Bencés Apátság. Fotó: Püspöki Apor
A Tihanyi Bencés Apátságot 1950-ben államosították, amikor Magyarországon feloszlatták a szerzetesrendeket. 1953 szeptemberében végeztek gyors régészeti feltárást az akkor „katakombaként”, majd „altemplomként” ismert Királykriptában. A tihanyi altemplom ma ismert formáját ekkor alakították ki: a déli falból középre helyezve a sodort nyelű körmeneti keresztet ábrázoló 11. századi, feltételezhetően királyi sírt fedő mészkőlapot. A síremlék alatt helyezték el a Malán Mihály antropológus által a Királykripta legrégebbi temetkezéseihez tartozónak gondolt csontmaradványokat.
Évente mintegy 150.000 látogató keresi fel az ősi szentélyt és az apátsági múzeumot. A 12 fős szerzetesközösség a húsvéti ünnepekben a Királykriptában végzi a szerzetesi imaórákat, november 29-én – Szent András apostol ünnepén – pedig szentmisét végez a királyi család lelki üdvéért.
A bizánci rítust követő ortodox egyházak is rendszeresen végeznek Szent Liturgiát a barokk (felső) templomban és a Királykriptában, hiszen a 11. században Magyarország a keleti és a nyugati kereszténység találkozópontján feküdt, I. András király pedig a Kijevi Nagyfejedelemségben nevelkedett, és ott vette feleségül Anasztáziát, Bölcs Jaroszláv nagyfejedelem lányát. Nyaranta a Királykripta a fő helyszíne „A hajnal fényei” és „A csend hangjai” c. nagysikerű programoknak, amelyeket a budapesti Hosszúlépés sétaszervező csapat szervez. Diákcsoportok, egyházi iskolai, illetve határon túli magyar csoportok rendszeresen körbeállják a királyi síremléket, koszorút helyeznek el, majd eléneklik a Himnuszt vagy a Boldogasszony Anyánk kezdetű régi nemzeti himnuszt.
Tihanyi Bencés Apátság – Eötvös Loránd Kutatási Hálózat – Bölcsészettudományi Kutatóközpont
