2024. február 22-24. között rendezték meg a németországi Weingartenben az immár mintegy négy évtizedre visszatekintő, nagy presztízsű AKIH kutatócsoport aktuális konferenciáját.
Az előadások a mágikus nevetés, illetve a nevetés kultúrtörténeti jelenségét járták körül különös tekintettel annak különféle megjelenési formáira az ókori teremtő istenség mágikus nevetésétől a démoni nevetésen keresztül egészen a boszorkányságot és a boszorkánysághoz tartozó hiedelmeket kigúnyoló iróniáig. A konferencián neves kutatók vettek részt (pl. Rita Voltmer, Julian Goodare, Ismael del Olmo), akik előadásaikban a nevetéshez kapcsolódó terminológiai és elméleti elképzeléseket és koncepciókat vették sorra. Ezek során érintették a nevetés kulturális, antropológiai funkcióit és vonásait, továbbá a nevetés teológiájának dogmatikai kérdéseit – a boszorkányperektől kezdve egészen az azokat kritizáló, illetve kigúnyoló szerzők műveinek és elméleti megállapításainak elemzéséig. Így az előadók és a hallgatók képet kaptak a nevetésnek mint sajátosan emberi jelenségnek az ókortól a jelenkorig nyúló kultúrtörténetéről, továbbá a nevetésre adott reflexiókról is.
Intézetünk tudományos főmunkatársa, Hamvas Endre Ádám előadásában azt mutatta be, hogy miként jelenik meg a teremtő istenség nevetése a hermetikus irodalomban, és egy híres leideni varázspapiruszon (PGM. XIII.) mikrofilológiai elemzés segítségével tárva fel a szövegek közötti lehetséges kapcsolatokat és egyéb értekezésekkel (pl. Salamon testamentuma) való lehetséges kapcsolódási pontokat. Elemzése során a nevetés megjelenési formáinak egy lehetséges tipológiáját is felállította, majd felvillantotta, hogy ez miként képezhet hidat a mágikus nevetés késő ókori és újabb kori koncepciói között.
A konferencia programja, valamint pillanatképek az eseményről:
