2023. április 20-án a Körúti Könyvtárban került sor Adorjáni Zsolt kollégánk Hatalom és költészet című könyvének rendkívül jó hangulatú bemutatójára.

A könnyen kézbe vehető, kisalakú kötet az ELKH és a Libri Kiadó közös vállalkozásának, a Kaleidoszkóp Könyvek néven útjára indított új tudományos ismeretterjesztő zsebkönyvsorozatnak az egyik legújabb darabja.

A könyvsorozat nem titkolt célja, hogy a kutatóhálózat legfrissebb eredményei kijussanak a szűk szakma berkein, az „elefántcsonttornyon” – vagy hogy a könyv leendő olvasói számára egy, a műből vett allúzióval éljek, a „Múzsák ketrecén” – kívülre is, a kutatások eredményét közérthető formában a tudós és érdeklődő olvasóközönség elé tárva. E cél elérését a Libri Kiadó országos könyvterjesztői hálózata segíti.

A könyvbemutató szervezői a sorozat három új kötetének közös bemutatót tartottak. Ezek témája egymástól távolabb aligha állhatna. Kontschán Jenő: Kis akarológia – Az atkák titkos élete és Pintér Gergő: A számok rejtett építőkövei – A prímek c. könyvei mellett a társadalom- és bölcsészettudományokat Adorjáni Zsolt hellenisztikus irodalomról írott műve képviselte. A szerzőkkel külön-külön folytatott, gondolatébresztő és az olvasáshoz kedvet csináló beszélgetések moderátora Domanits András, az InfoRádió szerkesztő-riportere volt. Bár a három szakterület kiválóságával Domanits egyenként beszélgetett, így a bemutató nem kerekasztal-beszélgetés formájában zajlott, a három, egymástól nagyon távol álló tudományterületről érkező szerző mégis nagyon érzékenyen, egymásra reflektáló, humorban sem szűkölködő bemutatkozással és témabemutatással örvendeztette meg a hallgatóságot.

Az eseményen részt vevők egyetlen bő óra alatt megtudhatták, hogyan lehet prímszámok segítségével zenét szerezni, hogyan és miről fogja elnevezni az akarológus az általa legújabban felfedezett hazai atkafajokat, vagy hogy milyen problémák „kötik össze” mai világunkat és a hellenisztikus kort.

Kollégánk, Adorjáni Zsolt könyve egyébként több stílusbravúrt is felmutat. Ezek közül az egyik, hogy valóban érthető nyelven, az idézett ógörög szöveghelyeket magyar fordításban is hozva, a szakterminusokat zárójelben szintén magyarul is megadva vagy megmagyarázva, a jegyzetapparátust minimalizálva, azt is a főszöveg mögé utalva íródott, azaz valóban olvasható és befogadható az érdeklődő szélesebb olvasóközönség vagy akár egyetemi vagy gimnáziumi diákok számára is. (A könyv olvasását az is könnyíti, hogy nem pusztán alakja illik kézbe és zsebbe, hanem tartalma is jól tagolt, kisebb fejezetekre oszlik.) Emellett ugyanakkor a szövegnek van olyan olvasata is, amely a filológusok és irodalomtörténészek számára releváns, amolyan esszéisztikusabb stílusban megírt, magyar nyelvű (kis)monográfiává emelik a művet. A szerző másik stílusbravúrja, hogy a hellenisztikus irodalom írói – többek között Theokritosz, Kallimakhosz vagy Apollóniosz Rhodiosz – azáltal lesznek az olvasó közeli ismerőseivé, hogy verseik, soraik, sőt szavaik tudós felfejtése, ízlelgetése bár a filológus és az irodalmár módszere által valósul meg, végül a „nyelv mikroszkópja” alatt mégis az embert és annak minden történeti korban egyaránt létező problémáit, érzéseit láthatja meg az olvasó.